Óbuda 23 sz. Lakásfenntartó Szövetkezet                                         Budapest, 1036 Lajos utca 113 - 121

Alapszabály

AZ ÓBUDA 23. sz. LAKÁSFENNTARTÓ SZÖVETKEZET
ALAPSZABÁLYA MELY EGYSÉGES SZERKEZETBEN TARTALMAZZA AZ ALAKULÓ KÖZGYŰLÉS ÁLTAL ELFOGADOTT ALAPSZABÁLYT,

A 2014. május 26-IG ELFOGADOTT VALAMENNYI MÓDOSÍTÁSSAL EGYÜTT
A változásokat dőlt betűs szöveg jelöli.

Szövetkezet célja a tulajdonában lévő ingatlanon található öt lépcsőházból álló épületegységben található lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek fenntartása és üzemeltetése, továbbá a lakásszövetkezeti tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytatása a lakásszövetkezeti vagyon állagának megőrzése és gyarapítása céljából.
A Szövetkezet önálló jogi személy, melynek törvényességi felügyeletét a

FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA látja el.

A Szövetkezet neve:
ÓBUDA 23. sz. LAKÁSFENNTARTÓ SZÖVETKEZET

A Szövetkezet székhelye:
1036 Budapest, III. Lajos u. 113.-121.

A Szövetkezet tevékenységi köre:
6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
6832 Ingatlankezelés (főtevékenység)
8110 Építményüzemeltetés
8121 Általános épülettakarítás
8122 Egyéb épület-, ipari takarítás
8129 Egyéb takarítás

I. A SZÖVETKEZET SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSE

I. 1. A KÖZGYŰLÉS

I.1.1. A szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a KÖZGYŰLÉS. A KÖZGYŰLÉS jogosult úgy határozni, hogy jogainak gyakorlását KÜLDÖTTGYŰLÉS-re bízza.

A KÜLDÖTTGYŰLÉS hatáskörére és eljárási rendjére a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azért ahol az ALAPSZABÁLY KÖZGYŰLÉS-ről rendelkezik, ott egyben KÜLDÖTTGYŰLÉS is értendő, az I.1.7. pontban írtak figyelembe vételével.

I. 1.2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a.) az ALAPSZABÁLY elfogadása, módosítása,
b.) az igazgatóság elnökének és tagjainak, az ügyvezető elnöknek, továbbá más tisztségviselők megválasztása, felmentése,
c.) a felügyelő-biztos megválasztása, felmentése, vagy velük azonos feladatot ellátó más személy, vagy személyek megbízása és felmentése,
d.) a tisztségviselők díjazásának megállapítása,
e.) az éves beszámoló és a tárgyévi költségvetés elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, vagy a veszteség fedezetének forrásáról, szükség esetén a pótbefizetés elrendeléséről
f.) a Szövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának és megszűnésének elhatározása, döntés a fel nem osztható vagyon sorsáról,
g.) a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása,
h.) döntés a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek használata, hasznosítása módjának megváltoztatásában,
i.) belépés érdekképviseleti szervbe, vagy kilépés onnan,
j.) a Szövetkezet munkaszervezetének létrehozása és működtetése,
k.) tisztségviselő elleni intézkedések megtételének elhatározása
l.) döntés gazdasági társaságba belépésről, és kilépésről, gazdasági társaság alapításáról,
m.) mindaz, amit a törvény, vagy az ALAPSZABÁLY a közgyűlés hatáskörébe utal.

I. 1.3. A KÖZGYŰLÉS-t szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A KÖZGYŰLÉS-t az Igazgatóság hívja össze. A közgyűlés hirdetmény útján is összehívható. A közgyűlési meghívót, az Igazgatóság, a közgyűlést megelőző 15 napon belül, a székhelyén található hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel, hirdetmény formájában kézbesítheti. A hirdetményt a kifüggesztéstől számított 15. napon kézbesítettnek kell tekinteni.

I. 1.4. A KÖZGYŰLÉS a tagok 50 %-a + 1 fő jelenléte esetén határozatképes.

Határozatképtelenség esetén, a tizenöt napon belüli időpontra, azonos napirend megvitatására összehívott KÖZGYŰLÉS - az eredeti napirend tekintetében - a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, kivéve a lakásszövetkezet egyesülése, beolvadása, szétválása, átalakulása és megszűnése kapcsán meghozandó döntések esetét. A közgyűlés felhatalmazza az igazgatóságot arra, hogy a megismételt közgyűlés időpontját kitűzheti az eredetileg összehívott közgyűlés napjára, az eredeti időpontot követő legalább fél órával későbbi időpontra, a fentiekben vázolt, a megismételt közgyűlésre vonatkozó szabályok megtartásával.

A KÖZGYŰLÉS a határozatokat a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével és nyílt szavazással hozza, az egy lakás = egy szavazat elvének betartása mellett.

A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással, öt év időtartamra történik.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

a) a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok nevét;
b) a megjelent tagok számát és nevét, illetőleg a tag által meghatalmazott személy nevét tartalmazó jelenléti ívet;
c) a közgyűlés határozatképességének megállapítását;
d) a tárgyalt ügyek (indítványok) összefoglalását;
e) a közgyűlés által meghozott határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat.

A jegyzőkönyvet a KÖZGYŰLÉS levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és a közgyűlésen megválasztott két fő szövetkezeti tag hitelesíti.
A jegyzőkönyve bármely tag betekinthet és arról - a másolási költségek megfizetésével - másolatot kérhet. Az Igazgatóságnak a közgyűlésen meghozott határozatokat valamennyi tag tulajdonossal írásban, a közgyűlés megtartásától számított 30 napon belül kézbesítés útján közölnie kell, továbbá a nem tag tulajdonostársnak a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó határozatokat kell megküldeni.

I. 1.5. Soron kívül is össze kell hívni a KÖZGYŰLÉS-t, ha ezt a tagok legalább 10 (tíz) %-a, vagy a FELÜGYELŐ BIZTOS - az ok megjelölésével - azt írásban indítványozza.

I. 1.6. A Szövetkezet tagjai a KÖZGYŰLÉS összehívása nélkül, írásban is szavazhatnak, amennyiben a döntés ilyen módon is meghozható.

Nem lehet írásban szavazni a KÖZGYŰLÉS kizárólagos hatáskörébe tartozó, az ALAPSZABÁLY I. 1.2. a.) - g.) pontokban meghatározott kérdésekről.

Az írásbeli szavazás előkészítése, megszervezése és lebonyolítása, valamint az eredmény tagokkal való közlése az Igazgatóság kötelessége.

Az írásbeli szavazást úgy kell lebonyolítani, hogy az eredmény közlésétől a döntés hatályba lépéséig legalább 15 (tizenöt) nap teljen el.

Az írásbeli szavazás rendje:

- az Igazgatóság az írásbeli szavazásra feltett kérdésről rövid, a lényeget magában foglaló írásbeli tájékoztatást nyújt a tagoknak, mely a döntéshez szükséges legfontosabb ismereteket tartalmazza.

- a szavazólapnak tartalmaznia kell a döntésre feltett kérdést, valamint előre nyomtatva, vagy gépelve a lehetséges szavazásra vonatkozó - igen -, - nem - és - tartózkodom - kifejezéseket, valamint a szavazatok összesítésének időpontját, mely egyúttal a döntés időpontja is. A tag a megfelelő válasz aláhúzásával szavaz, a szavazólapon feltüntetett határidőn belül.

- a szavazólapokat kézbesítés előtt a FELÜGYELŐ BIZTOS hitelesíti.

- a tagok a szavazataikat a szavazólapon feltüntetett helyre juttassák el.

- a javaslat akkor válik határozattá, ha a Szövetkezet szavazásra jogosult tagjainak legalább 50 (ötven) %-a + 1 fő szavazott, és szavazatát az előírásoknak megfelelő módon határidőre leadta. Az eredményt a Szövetkezet tagságával írásban kell közölni. Az értesítőn fel kell tüntetni az érvényes szavazatok számát, az "igen", a "nem" és a "tartózkodom" szavazatok számát, és a szavazás ezen számlálás szerinti végeredményét. Az írásbeli szavazás eredményét az egyszerű szótöbbség határozza meg.

A szavazólapokat az Igazgatóság és a FELÜGYELŐ BIZTOS közösen értékeli. Az Igazgatóság megállapítja a szavazatok érvényességét, összesíti eredményét, és ezt követően az írásbeli szavazás menetéről és eredményéről jegyzőkönyvet vesz fel, amit a FELÜGYELŐ BIZTOS hitelesít.

I.1.7. Ha KÖZGYŰLÉS úgy dönt, hogy jogainak gyakorlásával a KÜLDÖTTGYŰLÉS - t bízza meg, úgy az alábbiak szerint kell eljárni:

- Közgyűlésen, vagy küldöttválasztó részközgyűlésen 50 (ötven) fő küldöttet kell választani. Ez azt jelenti, hogy minden lépcsőházban emeletenként egy fő küldött megválasztása történik. - a küldötteket 5 (öt) év időtartamra kell megválasztani.

A KÖZGYŰLÉS a KÜLDÖTTGYŰLÉS hatáskörébe utalhatja a KÖZGYŰLÉS hatáskörét, kivéve:

- a Szövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának és megszűnésének elhatározását
- a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása
- a KÜLDÖTTGYŰLÉS hatáskörét érintő Alapszabályi rendelkezések elhatározását és azok megváltoztatását.
A küldöttgyűlésen, tanácskozási joggal a lakásszövetkezet bármely tagja részt vehet.
Határozatképtelenség esetén megismételt küldöttgyűlés nem tartható.


I. 2. AZ IGAZGATÓSÁG, ÜGYVEZETŐ ELNÖK

Az Igazgatóság elnökét és 2 (kettő) tagját a KÖZGYŰLÉS választja 5 (öt) év időtartamra. Elnökét a közgyűlés az igazgatóság tagiak közül választja meg.
A KÖZGYŰLÉS döntése alapján a lakásszövetkezet ügyeinek intézését ügyvezető elnök is elláthatja. Amennyiben a KÖZGYŰLÉS ügyvezető elnököt választ, úgy hatáskörére, működésére és jogállására az igazgatóságra és az igazgatóság elnökére előírt szabályokat megfelelően kell alkalmazni. A tisztség betöltéséhez szükséges, hogy a jelölt rendelkezzen ingatlankezelői (társasház kezelői) szakképesítéssel.

Ügyvezető elnöknek olyan személy is megválasztható, aki a lakásszövetkezetnek nem tagja.

Vezető tisztségviselőnek csak olyan személy választható, akinek semmilyen jogcímen nincs tartozása a lakásszövetkezet felé. Amennyiben a vezető tisztségviselőnek a megválasztása időtartama alatt tartozása keletkezik, úgy azt összeférhetetlenségi oknak kell tekinteni, és a vezető tisztségviselő köteles az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni, vagy a tisztségéről lemondani. Amennyiben e kötelezettségének nem tesz eleget úgy a Felügyelő Biztos jogosult a vezető tisztségviselővel kapcsolatos összeférhetetlenségi ok megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni.

I. 2.1. AZ IGAZGATÓSÁG

a.) a KÖZGYŰLÉS határozatai alapján irányítja a Szövetkezet tevékenységét,
b.) kialakítja és irányítja a Szövetkezet munkaszervezetét és gyakorolja a munkáltatói jogokat,
c.) évente elkészíti a Szövetkezet költségvetési tervét, és azt jóváhagyásra a KÖZGYŰLÉS elé terjeszti,
d.) tevékenységéről és a költségvetés végrehajtásáról a KÖZGYŰLÉSNEK évente beszámol,
e.) intézkedik a kötelezettségüket nem teljesítő tagokkal szemben, ezen belül a hathavi közös költségtartozás felhalmozó tag - aki a tartozását felszólítás ellenére se fizeti ki, vagy a kifizetésre nem vállal részletfizetési kötelezettséget - a tulajdonát képező ingatlan tulajdoni lapjára jelzálogjogot jegyeztet be,
f.) kidolgozza és a közgyűlés elé terjeszti a felújítási kölcsön összegszerűségét megalapozó műszakilag is alátámasztott adatokat, amennyiben a közgyűlés ilyen kölcsön felvételét határozza el.
g.) megalkotja a belső szabályzatokat (pl. SZMSZ, házirend),
f.) dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a KÖZGYŰLÉS kizárólagos hatáskörébe.

A közgyűlés az alapszabályban felhatalmazza az igazgatóságot, hogy a fenntartási költség befizetésével legalább hat hónapnak megfelelő hátralékba került tag vagy nem tag tulajdonos lakástulajdonának jelzáloggal való megterhelését rendelje el a hátralék megfizetésének biztosítékául. A jelzálogjog bejegyzésnek elrendelése hat hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. Az igazgatóság határozatát ügyvéd által ellenjegyezett magánokiratba kell foglalni. E határozatot a hátralékos tag és nem tag tulajdonos részére a jogorvoslati lehetőség feltüntetésével kézbesíteni kell. Amennyiben a tulajdonos a hátralékot kiegyenlítette, úgy a befizetést követő 8 napon belül az igazgatóság köteles kiadni a jelzálogjog törléséhez szükséges ügyvéd által ellenjegyezett magánokiratot. A jelzálogjog bejegyeztetésével és törlésével kapcsolatos költségek a hátralékos tulajdonost terhelik.

I. 2.2. AZ ELNÖK HATÁSKÖRE:

Az Igazgatóság munkáját az elnök irányítja. Képviseli a Szövetkezetet természetes és jogi személyek, valamint a hatóságok előtt. Szükség szerint az Igazgatóság döntése alapján határoz a közös költség év közben történő változtatásairól.

A szerződések aláírására egy személyben jogosult.

AZ ELNÖK ÉS AZ IGAZGATÓSÁG TAGJAINAK KÉPVISELETI JOGKÖRE A szerződések aláírására az Igazgatóságbármely tagjai önállóan jogosult.

Az aláírási jogosultságot első helyen az elnök, távollétében az Igazgatóság bármely tagja a cégbírósági bejegyzésnek megfelelően önállóan gyakorolja

I. 2.3. A VEZETŐK DÍJAZÁSA.

A lakásszövetkezet vezető tisztségviselőit díjazás illeti meg.
Az ügyvezető elnököt megbízási díj illeti meg, melynek éves keretösszegét a közgyűlés az évi rendes közgyűlésen határoz meg. Az Igazgatóság tagjait tisztelet díj illeti meg, melynek éves összegét és a tagok közötti megoszlását a közgyűlés az éves költségvetés keretében határozza meg.

I. 3.1. A FELÜGYELŐ BIZTOS:

A FELÜGYELŐ BIZTOST a KÖZGYŰLÉS választja meg 5 (öt) év időtartamra. Munkáját előre elkészített éves munkaterv alapján végzi.

I. 3.2.A FELÜGYELŐ BIZTOS hatásköre részben megegyezik a 2004. CXV. Törvény 26 § (2) bekezdésében foglaltakkal, részben pedig azon túlmenően is jogosult és köteles az alább feladatok ellátására:

a.) folyamatosan ellenőrzi a Szövetkezet gazdasági tevékenységét,
b.) ellenőrzi a pénzügyi bizonylatokat,
c.) ellenőrzi az éves költségvetési terv betartását,
d.) A FELÜGYELŐ BIZTOS munkájáról évente a KÖZGYŰLÉSnek beszámol,
e.) a Szövetkezet irataiba korlátozás nélkül betekinthet,
f.) munkájának eredményessége érdekében az Igazgatóságtól tájékoztatást kérhet,
g.) az Igazgatóság ülésein tanácskozási joggal részt vehet,
h.) az ellenőrzésre jogosult állami szervekkel együttműködik,
i.) a tagsági jogvitákban egyeztető hatáskört gyakorol.

A Felügyelő Biztost tiszteletdíj illeti meg, melynek éves összegét a közgyűlés az éves költségvetés keretében határozza meg.

I. 4. A tisztségviselők alapszabályban külön nem szabályozott
- hatáskörét,
- összeférhetetlenségi viszonyait,
- kizáró feltételeit,
- felelősségi szabályait
a 2004. CXV. Törvény 29. - 33. §-aiban foglalt rendelkezései szabályozzák.

II. A TAGSÁGI VISZONY

II. 1. A TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE:

A Szövetkezet tagja csak a Szövetkezet működési területén lakás - tulajdonnal rendelkező természetes, vagy jogi személy lehet.

A nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelességeinek meghatározásánál tilos megkülönböztetést tenni faj, szín, nem, vallás, anyanyelv, politikai -, vagy egyéb vélemény, nemzeti -, vagy társadalmi származás, vagyoni, születési, vagy egyéb különbözőség szerint. Tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú és cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője kérheti a tagfelvételét a lakásszövetkezetbe.
Tizennegyedik életévét betöltött fiatalkorú csak törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulásával lehet tagja a Szövetkezetnek.

A tagfelvételről az Igazgatóság dönt a felvételi kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésén. A döntésről a belépni kívánó személyt, jogi személyt, fiatalkorú esetében annak törvényes képviselőjét is értesíteni kell és a KÖZGYŰLÉS - t tájékoztatni kell.

A Szövetkezet a tagokról nyilvántartást köteles vezetni, amely az ellenkező bizonyításáig igazolja a tagsági viszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat.

II. 2. A TAGSÁG FELTÉTELE:

A Szövetkezetnek tagja lehet, aki:
a.) a Szövetkezet céljait elfogadja, alapszabályát betartja, és az alapszabályban meghatározott feltételeknek megfelel.
b.) jogi személy tag hozzájárul, hogy fizetési kötelezettségének nem teljesítése esetén a Szövetkezet követelését azonnali beszedési megbízással érvényesítse.
c.) a tulajdonában lévő lakást, vagy egyéb tulajdonrészt a többi tulajdonos, vagy más jogcímen a lakást, vagy bérleményt használó nyugalmának zavarása nélkül használja, a házirendet betartja, és feltétel nélkül eleget tesz a kulturált együttélés alapvető követelményeinek.
d.) a Szövetkezet zavartalan működéséhez szükséges, a KÖZGYŰLÉS által jóváhagyott, vagy az Igazgatóság által elrendelt fizetési kötelezettségét hiánytalanul, határidőre teljesíti.
e.) írásbeli nyilatkozatban vállalja, hogy a lakásszövetkezettel szemben fizetési és egyéb kötelezettségeit előírás szerint teljesíti, valamint azt, hogy fizetési kötelezettségének elmulasztása esetén, tartozásának az illetményéből való levonásához a megfelelő illetmény résznek a lakásszövetkezet javára történő engedményezéssel hozzájárul.

II. 3. A SZÖVETKEZET TAGJAINAK JOGAI

A tagsági jogok egyenlők, függetlenül a vagyoni hozzájárulás mértékétől, feltéve, ha a tag fizetési kötelezettségeit pontosan teljesíti.

A tag jogosult arra, hogy:
a.) részt vegyen a Szövetkezet tevékenységében, és személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának és egyéb érdekeltségének megfelelően részesedjék a gazdálkodás eredményeiből,
b.) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a KÖZGYŰLÉS munkájában,
c.) megválasztása esetén a Szövetkezetben tisztséget viseljen,
d.) felvilágosítást kérjen és kapjon a Szövetkezetet érintő bármely kérdésről.

II. 4. A SZÖVETKEZET TAGJAINAK KÖTELESSÉGEI

a.) teljesítse a KÖZGYŰLÉS által megszavazott, illetve az ALAPSZABÁLY szerint az Igazgatóság által meghatározott vagyoni hozzájárulását a Szövetkezet gazdasági tevékenységéhez,
b.) részt vegyen a Szövetkezet önkormányzati szerveinek tevékenységében,
c.) a Szövetkezet vagyonát gondosan kezelje és védje,
d.) tiszteletben tartsa a Szövetkezet tagjainak érdekeit és törekedjen kulturált együttélés, a jószomszédi kapcsolatok betartására.

e.) a lakásban tervezett építkezésről értesítse az Igazgatóságot, és a lépcsőház lakóit,
f.) lehetővé tegye, hogy a lakásba a lakásszövetkezet tisztségviselője vagy alkalmazottja a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés és fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson, a tag, illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül, azonban a beavatkozással esetlegesen okozott ténylege kár megtérítésre igényt tarthat.
g.) bejelentse az igazgatóság részére az alábbi adatokat a változás bekövetkezésétől számított 60 napon belül:
- tulajdonos változás,
- tulajdonos lakcíme és az ingatlan-nyilvántartásban vagy cégnyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes, illetve céges adtok,
- a lakásban lakó, vagy bérlő előző pontban meghatározott személyes adatai,
- lakásban lakó személyek számát,
- haszonélvezettel terhelt ingatlan esetén a haszonélvező személyét.

II. 5. A TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE

A tagsági viszony megszűnik, ha:
a.) a tag elhalálozik,
b.) a tag a Szövetkezetből önként kilép,
c.) a tagot kizárják,
d.) a Szövetkezet jogutód nélkül megszűnik,
e.) ha a tagnak a Szövetkezet működési területén lévő lakásra vonatkozó tulajdonjoga megszűnik.

A kilépés szándékát az Igazgatósághoz írásban kell bejelenteni.

A kilépési szándék bejelentése és a tagsági viszony megszűnése között legalább 30 (harminc) napnak kell eltelnie. A tagsági viszony a bejelentést követő hónap utolsó napján szűnik meg.

A tulajdon elidegenítésének bejelentése egyben a kilépési szándék közlését is jelenti.

A Szövetkezetből a tagot ki kell zárni, ha a tag - neki felróható módon :

- a Szövetkezet érdekeit súlyosan sértő, vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, és ezt felszólítás ellenére sem szünteti meg,
- a tagsági viszonyból eredő kötelezettségeinek az Igazgatósággal történt egyeztetés, vagy annak eredménytelensége esetén írásos felszólításra, az abban foglalt határidőig nem tesz eleget.
A kizáró határozat meghozatalára az Igazgatóság jogosult, melyet az érintett taggal Írásban kell közölni.
A kizárást tárgyaló ülésre az érintett tagot meg kell hívni, de a kizáró határozat akkor is meghozható, ha a tag az ülésen a meghívás ellenére sem jelenik meg.
A kizárásról szóló határozat ellen a KÖZGYŰLÉSHEZ lehet fellebbezni, de annak halasztó hatálya nincsen.
A kizárás kérdésében a KÖZGYŰLÉS összehívása nélkül írásbeli szavazás is elrendelhető.
A jogerős kizárási határozat bíróság előtt megtámadható. A keresetindításnak nincsen halasztó hatálya.

A tagsági viszony a kizárást kimondó határozat közlésétől számított 30 (harminc) nap elteltével szűnik meg, kivéve:

a.) ha a határozat későbbi időpontot állapít meg,
b.) a tag kérelmére a KÖZGYŰLÉS a kizáró határozatot megváltoztatja,
c.) a kizáró határozat felülvizsgálására annak jogerőre emelkedésének időpontját megelőzően a tag bírósági keresetet indít, és a bíróság a határozatot jogerősen megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi.

II. 6. A tagsági viszony megszűnése (elhalálozás, kilépés, vagy kizárás) esetében a taggal, vagy annak jogosult örökösével el kell számolni. A volt tag, vagy annak jogosult örököse a Szövetkezet részére teljesített befizetések visszatérítését - a túlfizetés kivételével - a Szövetkezettől nem követelheti vissza.

II.7. A nem tag tulajdonos jogai és kötelezettségei

A nem tagtulajdonost az alábbi megszorításokkal megilletik mindazok a jogok és kötelezettségek, amelyek a tag tulajdonost:
- A nem tag tulajdonost a tagnak nyújtott szolgáltatások, a vállalkozási tevékenység bevételei alapján tagoknak nyújtott közös költség fizetési kedvezmény nem illeti meg,
- A közgyűlésen részt vehet, azonban a szavazás joga csak fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó tárgyévi költségvetés és beszámoló elfogadása napirendi pontoknál illeti meg,
A nem tag tulajdonos fizetési kötelezettségének biztosítása érdekében köteles olyan írásos nyilatkozatot adni, hogy fizetési kötelezettségének nem teljesítése esetén hozzájárul tartozásának az illetményéből való levonásához. Ez a nyilatkozat mindaddig hatályban marad, amíg a volt tagnak a tartozása fennáll. A nyilatkozat megtagadása polgári peres eljárás megindítására kötelezi az Igazgatóságot.

III. A SZÖVETKEZET GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGE

III. 1. A Szövetkezet a tulajdonában lévő, és a tagok, vagy mások részére használatba adott vagyoni eszközökkel önállóan gazdálkodik. Adózott eredményével a Lakásszövetkezetekről szóló 2004. CXV. Törvény, illetve annak mindenkori módosításának keretei között szabadon rendelkezik.

III. 2. A Szövetkezet bevételeit a tagok, valamint a nem tag tulajdonosok üzemeltetéssel és felújítással kapcsolatos befizetései, és a Szövetkezet egyéb (bérleti díjak, banki kamatok, reklámbevételek, stb.) bevételei jelentik.

III. 3. Az üzemeltetéssel és fenntartással kapcsolatos költségek fedezetét a tagok és a nem tag tulajdonosok - a birtokukban, vagy bármilyen jogcímen a használatukban lévő lakás, helyiség, vagy egyéb ingatlanrész nagysága alapján Ft/m2-ben meghatározott egységár alapján kötelesek a Szövetkezet részére előre, legkésőbb a tárgyhó 15. napjáig megfizetni.

Több tulajdonostárs esetében a tulajdont ténylegesen használó, vagy annak hasznát ténylegesen élvező tulajdonostárs köteles megfizetni, azonban nem fizetése esetén bármelyik tulajdonos társsal szemben érvényesíthető a teljes tarozás összege a tulajdonosok között fennálló egyetemleges felelősség szabályai szerint.

A bérlők a bérleti díjakat a bérleti szerződésekben szabályozott módon tartoznak megfizetni.
Késedelmes fizetés esetében a törvényben szabályozott mértékű mindenkori késedelmi kamatot is meg kell fizetni.

III. 4. A Szövetkezet a saját vagyonával felel a tevékenységéből eredő fizetési kötelezettségeiért. Ha ezek fedezésére a rendelkezésre álló, befizetésekből származó pénzeszközök nem elegendőek, a KÖZGYŰLÉS a tagokat és a nem tag tulajdonosokat pótbefizetésre kötelezheti. Az üzemeltetési (fenntartási) költségeket érintő árváltozásoktól, vagy új fizetési kötelezettségek bekövetkezésétől függően ezek mértékének megfelelően az Igazgatóság a közös költség mértékének módosítását év közben is elrendelheti.

III. 5. A Szövetkezet a tagnak, illetve a tag a Szövetkezetnek okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

III. 6. A Szövetkezet az alkalmazásában állók munkaviszonyára a mindenkor hatályos munkajogi szabályozásokban (Munka Törvény Könyve) foglalt rendelkezéseket köteles alkalmazni.

IV. TULAJDONI ÉS HASZNÁLATI VISZONYOK A SZÖVETKEZETBEN

IV. 1. A Szövetkezetben a lakások a tagok és a nem tag tulajdonosok magántulajdonában vannak.

A lakás tulajdonosa elidegenítési szándékát köteles az Igazgatóságnak bejelenteni.
Tulajdonos változás esetén az adás - vételi szerződés egy másolati példányát annak hatályba lépését követő 8 (nyolc) napon belül szerződő felek kötelesek a Szövetkezet Igazgatóságának rendelkezésére bocsátani.

IV. 2. A Szövetkezet tulajdonában áll:

a.) a lakóházhoz a telekkönyv szerint tartozó földrészlet,
b.) a lakóház épületszerkezetei, részletezve:
- a lakóház épületszerkezetei, valamint függőleges és vízszintes tartószerkezetei,
- a magántulajdonban lévő lakásokban és nem lakás céljára szolgáló helyiségekben lévők kivételével a lakóház nyílászáró szerkezetei, korlátjai és mellvédjei,
- a lakóház tetőzete és az azon lévő felépítmények,
- a lakóház ereszcsatornái és lefolyóvezetékei.
c.) az épület központi berendezései és helyiségei.
d.) a bérbe adott helyiségek.
A közös használatra szolgáló helyiségek és területek:
kapualjak, lépcsőházak, szárítóhelyiségek, szeméttároló és szemétledobó helyiségek, a műhely és az irodahelyiség.

IV. 3. A KÖZPONTI BERENDEZÉSEK A KÖVETKEZŐK:

a.) a felvonók, a szellőző berendezések és a szemétledobók,
b.) a vízvezeték - hálózat a vízmérőtől a magántulajdonban lévő lakásokban és nem lakáscéljára szolgáló helyiségekben lévő áteresztő (egyedi főelzáró) csapokig, illetve az egyedi vízmérő órákkal ellátott fogyasztók vízmérő óra előtti golyóscsapjáig,
c.) a közös (Szövetkezeti) tulajdonban illetve használatban lévő helyiségekben lévő berendezési - és felszerelési tárgyak,
d.) a szennyvízcsatorna hálózat a telekhatártól,
e.) az elektromos hálózat a csatlakozási ponttól a magántulajdonban lévő lakásokban, és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekben az egyedi fogyasztó mérőkészülékéig,
f.) a gázvezeték hálózat az ingatlanon található csatlakozási ponttól a magántulajdonban lévő lakásokban és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekben a fogyasztó elzáró csapjáig,
g.) a központi melegvíz - szolgáltató berendezések a magántulajdonban lévő lakásokban, és nem lakás céljára szolgáló helyiségekben lévő berendezések áteresztő (egyedi főelzáró) csapjáig, illetve az egyedi vízmérő órával rendelkező fogyasztók esetében az egyedi víz - mérő órák előtti golyóscsapokig, a Szövetkezet tulajdonában álló helyiségekben a fogyasztó vezeték, valamint az összes hozzá tartozó berendezések és felszerelések.
h.) a központi fűtőberendezés,
i.) a távhőellátó berendezés a fogyasztói hőközpont utáni helyiségben lévő fogyasztói vezetékek első elzáró, illetve szabályozó szerelvényének a fogyasztó felé eső oldalától, az alap- és felszálló vezetékek, a magántulajdonban lévő lakásokban, és nem lakás céljára szolgáló helyiségekben lévő vezetékszakaszok a fűtőtestek záró csapjáig, illetve a melegvíz - szolgáltató berendezések áteresztő (egyedi főelzáró) csapjáig - vízórás fogyasztók esetében a vízmérő óra előtti golyóscsapig - a Szövetkezet tulajdonában lévő helyiségekben és területeken lévő vezetékszakasz az összes hozzá tartozó berendezéssel és felszereléssel, valamint a távhő ellátó berendezés fogyasztói hő központja (hő fogadó állomása),
j.) a központi antennának a lépcsőházi erősítői, a hozzá tartozó illesztők, elosztók és lakáscsatlakozó aljzatok a teljes lépcsőházi vezetékhálózatokkal,
k.) a kaputelefonok és felcsengető berendezések a hozzájuk tartozó vezetékhálózatokkal.

V. A LAKÁSSZÖVETKEZET HÁZIRENDJE

1. A lakásszövetkezet alapszabálya a lakóépületeken, azok környezetén és a lakásokon belüli helyes magatartás és a közösségi együttélés szabályait házirendben szabályozza.
2. A házirendet a lakóépületekben ki kell függeszteni.
3. A lakásszövetkezet házirendje tartalmazza:
- a lakáson belüli építési-szerelési munka,
- a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgáló szabályait
- az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei használatára vonatkozó részletes szabályokat,
- raktározás, tárolás szabályait,
- állattartás szabályait,
- rovarmentesítés szabályait,
- a lakásokhoz, helyiségekhez tartozó dolgok tisztán- és karbantartásának szabályait,
- az épület kapujának használatára vonatkozó szabályokat,
- szennyezés megszüntetési, hulladéktárolási és szállítási szabályokat,
- homlokzatra történő kihelyezés, szerelés szabályait,
- dohányzásra, tűzvédelmi előírások megtartására vonatkozó szabályokat,
A házirend részletes szabályait a jelen alapszabály elválaszthatatlan részét képező 1. számú mellék tartalmazza.

VI. A KAMERARENDSZERRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS

1. A lakásszövetkezet tulajdonában álló, közös használatra szolgáló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfelelő rendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) létesítéséről és üzemeltetéséről a tag és nem tag tulajdonosok legalább kétharmados többségének igenlő szavazatával dönthet.
2. A kamerarendszer üzemeltetője az Ügyvezető elnök által kötött szerződés alapján e tevékenységgel megbízott - a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott - személy lehet.
3. A kamerarendszer a következő feltételek együttes fennállása esetén üzemeltethető:
a) a kamerarendszer kizárólag az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelmét, a jogsértő cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló vagyon védelmét szolgálja,
b) a fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek felhasználása, nem érhető el,
c) alkalmazása az a) pontban meghatározott célok eléréséhez elengedhetetlenül szükséges mértékig terjed, és nem jár az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával.
4. A kamerarendszer nem irányulhat a tag vagy nem tag tulajdonos tulajdonában - lakásszövetkezet tulajdonában álló lakás esetén az állandó (időleges) használatában - álló lakás, és nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve. A kamerarendszer nem helyezhető el olyan közös használatban álló helyiségben sem, amelyben a megfigyelés - a helyiség rendeltetéséből fakadóan - az emberi méltóságot sértheti (pl. öltöző, illemhely).
5. A kamerarendszernek meg kell felelnie a mindenkori legmagasabb adatbiztonsági szint és a felvételek automatikus rögzítése követelményeinek. A felvételeket a rögzítést követő tizenöt napig kell tárolni abból a célból, hogy azok a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági, bírósági eljárásban - ideértve az érintett személy vagy a lakásszövetkezet által, jogainak érvényesítése céljából indított eljárásokat, akár a polgári peres eljárást is - bizonyítékul, az erre törvényben felhatalmazott adatkezelők által felhasználhatóak legyenek. E határidő lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.
6. A kamerarendszer által rögzített felvételekhez - a 7. pontban foglaltak kivételével - kizárólag a rendszer üzemeltetője férhet hozzá, azokat csak a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen esetben jogosult megismerni, és a felvételeket csak a bíróság, a szabálysértési vagy más hatóság részére továbbíthatja. A továbbításra kizárólag törvényben meghatározott esetekben és a felvételre igényt tartó adatkezelési jogalapjának megfelelő igazolása után kerülhet sor. A felvételeket a továbbítás megtörténte után haladéktalanul törölni kell.
7. Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kamerarendszer által rögzített felvétel érinti, a felvétel rögzítésétől számított tizenöt napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a felvételt annak üzemeltetője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben megkeresésre attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített felvételt haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.
8. A felvételen szereplő természetes személy érintett számára biztosítani kell valamennyi, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben felsorolt jognak az ott meghatározott korlátozások figyelembevételével történő gyakorlását.
9. A felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a rögzített felvételt, az annak megismerésére - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint - jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.
10. A kamerarendszerrel felszerelt lakásszövetkezeti épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyek figyelmét jól látható helyen, jól olvashatóan, a megfelelő tájékoztatásra alkalmas módon fel kell hívni az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásának tényére. A tájékoztatásban meg kell jelölni az üzemeltető személyét és elérhetőségét is. Az üzemeltető az érintett személyt - kérésére - köteles tájékoztatni a felvételek készítésével kapcsolatos minden tényről, így különösen annak céljáról és jogalapjáról, az üzemeltetésre jogosult személyéről, a felvételek készítésének időpontjáról és tárolásának időtartamáról, továbbá arról, hogy kik ismerhetik meg a felvételeket. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira - ideértve a 7. pontban meghatározott jogait is -, valamint jogorvoslati lehetőségeire.

A Szövetkezet ALAPSZABÁLY -ában nem szabályozott kérdésekben a lakásszövetkezetekről szóló 2004. CXV. Törvény rendelkezései szerint kell eljárni.


Budapest, 2014. május 26.

JEGYZŐKÖNYV VEZETŐ            LEVEZETŐ ELNÖK
Jegyzőkönyv hitelesítő            Jegyzőkönyv hitelesítő

Ellenjegyezte: